baranta,Veszprém
baranta,Veszprém
Menü
 
leírások
 
Vitézekről
 
Társoldalak
 
Források
 
Forráslinkek
 
Ajánlott oldalak
 
Felszerelés
 
- Énekeink

 

Boldogasszony anyánk
Régi nagy pátrónánk
Nagy ínségben levén
Így szólít meg hazánk
Magyarországról
Édes hazánkról
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

 


Te az Atyaisten

Kedves, szép leánya

Krisztus Jézus Anyja,

Szentlélek mátkája

Magyarországról

Édes hazánkról

Ne feledkezzél el

Szegény magyarokról!

 

 

A régi Székely himnusz

A régi himnuszt Bartók Béla jegyezte fel. Körülbelül 1320-ban keletkezhetett.

Hej, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.

  

||Baranta himnusz (Palóc himnusz vagy Felvidéki himnusz):
Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Paradicsom hazájában,
éljen örök boldogságban,
éljen örök boldogságban.


Töltse békében napjait,
egyezve lássa fiait,
tatár,török s más ellenség,
Minket meg ne rendíthessék,
minket meg ne rendíthessék.


Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Isten áldjon meg bennünket,
minden igaz magyar embert,
minden igaz magyar embert.

 

 

Magyarok istene


Magyarok istene tekints e szép népre
kik hozzád sóhajtunk e siralomvölgybe'
szüntesd meg a nagy vérontást a testvéri viszálykodást
derítsd e szép népre békesség hajnalát.


Sírva és zokogva kérjük fölségedet
vond vissza népedtől büntető kezedet
áldd meg szegény magyarokat felejtsék el balsorsukat
Atilla királyunk mutass nekünk utat.
/Szent László királyunk mutass nekünk utat.
 
 
 
 
Én vagyok az aki nem jó…


Én vagyok az aki nem jó
A fellegajtó nyitogató
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Nyitogatom a felleget
Sírok alatta eleget
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Ifijúságom így telik el
Azért a szívem hasad el
Áj ná ná ná ná ná ná ná
/Az anyád ragyogós csillagom/


Ifjúság gyöngykoszorú
Ki elveszti de szomorú
Áj ná ná ná...


Szabad volnék nem búsúlnék
Vígasságnak helyet adnék
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Szép hazámnak rabja vagyok
Idegenben búslakodok
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Ha még egyszer megláthatnám
Apám házát kopogtatnám
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Nem lesz többé soha ilyen
Belé szakad árva szívem
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Édesanyám rózsafája,
én voltam a legszebb ága.
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Bár sohase nyíltam volna
maradtam volna bimbóba.
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Fényes csillag az udvarom
Mikor megyek azon lakom
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Nyitogatom a felleget
Mikor nyílik elmehetek
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Bolond volnék ha búsulnék
Ha a búnak helyet adnék
Áj ná ná ná ná ná ná ná


Én a búnak utat adok
Magam pedig vígan járok
Áj ná ná ná ná ná ná ná
 
Köszöntő

Sok Születés napokat, vígan megélhess,
Napjaidat számlálni, ne légyen terhes.
Az ég harmatja szívedet újítsa,
Áldások árja házadat elborítsa.
Tenéked minden öröm holtig adassék,
Amellett semmi bánat ne barátkozzék.
Légyen éltednek virága mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.
Véglen az egek várát vígan szemlélhesd,
Ott aztán az életet, jobbra cserélhesd.
Az Úr a boldog életben részt adjon,
A szentek serge körébe fogadjon, de fogadjon.

 

 

 Csanády György, Mihalik Kálmán (1921): Székely himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag ösvényén.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!


Amedig élünk magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha
Szülessünk bárhol, világ bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!


Keserves múltunk, évezredes balsors
Tatár, s török dúlt, labanc rabigált
Jussunk e honban, Magyar Székelyföldön
Szabad hazában élni boldogan.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!


Már másfélezer év óta Csaba népe
Sok vihart élt át, sorsa mostoha
Külső ellenség jaj, de gyakran tépte
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!


Hős szabadságát elveszti Segesvár
Mádéfalvára fájón kell tekints
Földed dús kincsét népek élik s dúlják
Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!


Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi nézi táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünkön égi öröm lángol át.

Hiába dúlt már gyűlöletnek árja,
Megáll a szikla, nem porlik tovább,
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!

(Kiegészítve Pap Gábor által 2002-ben)

 

Betyárnóta /Baranta változat/


Csütörtökön virradóra
Talátam egy pej csikóra
Azon hajtottam a tinót
Mind a három daruszőr volt


Ögyet adtam a bírónak
Másikat a főbírónak
Harmadikat alispánnak
Hogy könnyebben szabaduljak


Könnyebben is szabadútam
Fehérvárnak elindútam
Fehérvári fogadónál
Kilenc zsandár elémbe áll


Zsandár urak mit akarnak
Talán vasalnyi akarnak
Nem akarunk mink vasalnyi
Szilaj csikót gyöttünk venni


Szilaj csikó nem eladó
Nem is zsandár alá való
Mer ha arra zsandár ülne
Még a madár is rab lünne


Megkérdezik mi a nevem
Hon az utazó levelem
Dolmányomat kigombolom
Levelet megmutatom


Éles kés a jobb kezembe
Tőltött pisztoly bal kezembe
Kettőt mingyárt agyon-lüttem
Ez az utazólevelem


Jaj Istenem mit csináljak
Szaladjak-e vagy megálljak
Ha szaladok fejbe lülnek
Ha megállok megkötöznek


Rab madárnak szárny törve
Most visznek el a tömlöcbe
Ácsolják mán a bitófát
Feszítik az Isten Fiát


Édes Rózsám ne bánkódjál
A Jóistenhö szépen szóljál
Szent Pétör majd mennykapunál
Menlevelet mán nem kíván


Csillagok közt megalúdtam
Ej de szomorút álmodtam
Megálmodtam azt az ögyet
Babám nem leszek a tied


De a rosseb vergye űket
Kik nyakamra hurkot töttek
Lösz még betyár, szögény lögény
Lössz szalajtás erdő szélén


Szilaj csikó ha megindul
A Világ is hármat fordul
Szilaj csikó ha megindul
A Világ is hármat fordul


Nem loptam én életemben,
csak egy csikót Debrecenben,
||mégis rám verték a vasat,
babám szíve majd' meghasad.||

Mikor mentem hazafelé,
három zsandár állott elém,
||azt kérdezték, mi a nevem,
hol az utazólevelem.||

Megállj zsandár, megmutatom,
csak a lajbim kigombolom,
||előveszem a revolverem,
ez az utazólevelem.||

Mikor mentem hazafelé,
megnyílt az ég háromfelé,
||ragyogtak rám a csillagok,
mert tudták, hogy árva vagyok.


ANGYAL BANDI
Lám, megmondtam, Angyal Bandi,
Ne menj az Alföldre,
Csikósoknak, gulyásoknak
Közibe, közibe.
Mert megtanulsz lovat lopni
Izibe, izibe,
Majd úgy kerülsz a vármegye
Kezibe, kezibe! -
Mikor kezdé Angyal Bandi
A lovát nyergelni,
Cifra csüngős kantárjával
Fékelni, fékelni.
Rajta üte Gönc városa,
Megfogni, megfogni!
Akkor kezde Angyal Bandi
Bámulni, bámulni.
Rajta volt az aranyrojtos
Gatyája, gatyája,
Sléziából volt az maté-
Riája, riája.
Válla hegyét a bundája
Nyomítja, nyomítja,
Csizmaszárát a sallangja
Borítja, borítja.
Fátyolkendő a nyakába
Ékesen, ékesen,
Cifra süveg a fejébe
Kényesen, kényesen.
Megkötözték Angyal Bandit
Kötéllel, kötéllel,
Ugy kisérték el Kassára
Fegyverrel, fegyverrel.
Egy icce víz, egy font kenyér
A Bandi számára,
Harminchárom-fontos vasat
Kezére, lábára.
                        Alföld
 
VIDRÓCKI
A Vidrócki híres nyája
Csörög, morog a Mátrába,
Csörög, morog a Mátrába,
Mert Vidróckit nem találja.
Megyen az nyáj, megyen az nyáj,
Környes-körül a gaz alján,
Ugyan hol állok elejbe,
Kerek erdő közepébe?
- Hozd ki babám, szűröm, baltám,
Hadd menjek a nyájam után,
Mert levágják az kanomat,
Keselylábú ártányomat.
Esteledik már az idő,
Szállást kérnék, de nincs kitől,
Sűrű erdő a szállásom,
Csipkebokor a lakásom, -
A Vidrócki sírhalmára
Gyöngy hull a koporsójára;
- Hej Vidrócki, most gyere ki,
Hat vármegye vár ideki!
- Mit ér nekem hat vármegye?
Tizenkettő jöjjön ide!
                        Mátravidék
 
FÁBIÁN PISTA
Engöm hívnak Fábián Pistának,
A némöt szökött katonájának.
Nem viselöm szürke köpönyegit,
Nem is öszöm a némöt kinyerit.
Fekete főd termi a jó búzát,
Sűrű erdő neveli a betyárt,
Kocsmárosné, viselje hát gondját,
A jó Isten hordozza a baját.
Szöged felül fújdogál a szellő,
Gyün a zsandár, mint a záporeső,
Szögény Fábián, maga van egyedül,
Ű is fordul a fegyvere felé.
- Bátor szívem, szömbeszállok vélek,
Mögfelelök magyar beszédömnek!...
Jaj, Istenöm, de nagyot vétöttem,
Hogy a zsandártisztet agyonlűttem!
Jaj, Istenöm, halált köll szenvednöm,
Vagy örökös rabságot viselnöm!
Szögedön túl van egy akasztófa,
Hej, csak odáig lösz sétálásom.
Eltemetnek a némöt agarak,
Mögsiratnak az erdei vadak;
Inkább löszök sasok vacsorája,
Mint én lögyek némöt katonája!
Isten hozzád Szalonta városa!
Én már többet nem löszök betyárja.
Terömhet mán ződ fövet laposa,
Nem legeli a Fábián lova!
                        Csanádapáca (Csanád)
 
RÓZSA SÁNDOR AZ ÉN NEVEM
Rózsa Sándor az én nevem,
Az urakat nem ismerem,
Bakony-erdő a lakásom,
Ezer betyár a pajtásom.
Aki betyár akar lenni,
Nem kell annak megijedni,
Én is az akarok lenni,
Én sem szoktam megijedni.
Tizenhat esztendős voltam,
Mikor lopni megtanultam,
Loptam harminchárom lovat,
Mégsem csörgetem a vasat.
Tele a zsebem bankóval,
Az istállóm lopott lóval:
Harminc fakó, harminc deres,
Hej! Az mind szép jányra keres.
Fut az betyár a pusztába,
Sír babája ablakába.
Ne sírj babám olyan nagyon,
Nem lövik a betyárt agyon.
Csinos makra az én pipám,
Száz aranyért nem is adnám,
Csinos az én rózsám ajka,
Mikor szám csókja borítja.
                        Alföld
 
ZÖLD MARCI
Addig gyűjj el én Mártonom,
Míg a szöszöm le nem fonom.
Ha el nem gyüsz akkorára,
Mást kötök föl a rokkára.
Már harmadik orsóm járja,
Szívem a szívedet várja,
Gyere, Marci, bebucsájtlak,
Jaj, de tiszta szívbül várlak.
Zárott ajtóm nyitva tartom,
Szép galambom bebucsájtom,
Teszek széket, leültetlek,
Vetek ágyat, lefektetlek.
Igyunk, együnk, ha jóllakunk,
Még reggelig jót alhatunk.
Burónyi látom az eget,
Egy terhes felhő fenyeget,
Fúj a szellő Fegyvernektül,
Reszketek a menykövektül.
Kértem Marcit az egekre,
Hogy ne menjen Fegyvernekre,
De nem hajlott kérésemre,
Bánatot hozott szívemre.
Megengedjél, szép angyalom,
Nem hibából cselekedtem,
Megtámadt egy ellenségem,
Elvesztettem remínysígem.
Mikor a vígbúcsút vette,
Száját az én számhoz tette,
Úgy csókolt meg utoljára,
Úgy ülött fel a lovára.
Háromszor tért lova vissza,
Hogy hordozta ide s tova,
Tán érzette szerelmünköt,
Szerencsétlen esetünköt.
Ha Ződ Marcim veszni talál,
Ragadj el engem is, halál;...
Mert nála nélkül az ílet
Már énnekem csak ítílet.
                        Ghymes (Nyitra)
 
SOBRI
- Hej, haj! kis menyecske!
Kivel háltál a múlt este?
- Hej, haj! Nyirfaival,
Az én kedves galambommal.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Hogyan tetszik a mulatás?
- Hej, haj, nem jól tetszik,
Mert Nyirfai halva fekszik.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Micsoda az a sárga ház?
- Hej, haj! Sümeg város,
Ott lakik a komiszáros.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Elvitték a pej paripát.
- Hej, haj, csak hadd vigyék,
Van még a ménesen elég.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Elvitték az irhás subát.
- Hej, haj, csak hadd vigyék,
Van még a szűcsöknél elég.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Elvitték a selyemruhát.
- Hej, haj, csak hadd vigyék,
Van még a boltokban elég.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Elvitték a nyalka csizmát.
- Hej, haj, csak hadd vigyék,
Van még a vargáknál elég.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Elvitték az inget, gatyát.
- Hej, haj, csak hadd vigyék,
Van még a tótoknál elég.
- Hej, haj! Sobri pajtás!
Hozzák már az akasztófát!
- Hej, haj, csak hadd hozzák,
Sobrit arra nem akasztják!
                        Csongrád
FÖLSZÁLLOTT A PÁVA
Fölszállott a páva
Vármegye házára,
Látod, Bagi András
Most esett rabságba:
Se nem a gulyáér,
Se nem az ökörér,
Hanem Sinka Pista
Fejbecsapásáér.
Már Bagi Andrásnak
Minek a bokréta?
Mikor mán ő is csak egy szál,
Egy szál levendula.
Egy szál levendula,
Két szál tubarózsa;
Mer Sinka Pistának
Ő vót a gyilkosa.
Egyszer ütött oda,
Véres lett fokossa;
Másszor ütött oda,
Elállott a szava.
Pátfalvi temető
Balra van bevetve,
Szegény Sinka Pista
Oda van temetve.
Már Sinka Pistának
Húzzák a harangot,
De Bagi Andrásnak
Csörgetik a láncot.
                        Apátfalva (Csanád)
 
FEGYVERT S BÁTOR SZÍVET
1. Fegyvert s bátor szívet kell annak szerezni,
Az ki hazájáért kész harcot próbálni,
Élet s halál között szerencsét keresni,
Kard, sűrű lövés közt nem kell semmit félni.
2. Világ előtt szégyen hazánk pusztulása,
Minden csata nélkül magyarnak romlása;
Nagyhírű nemzetnek prédára hullása,
Török dandároknak könnyen kóborlása.
3. Kevés békességhez, mellyel csak hiteget
A török bennünket, s magához édesget,
Ne bízzunk: mert mutat romlandó üveget,
Vagy édes méz alatt nyújt keserű mérget.
4. Zászlód alá, hazám, kérd, jöjjön magyar Márs,
Pusztító had ellen ki légyen veled társ;
Mert már hónyod alatt alig maradt az Ars, -
Félek rajta, hogy te öved ne légyen hárs!
5. Szállj ki hát álmodból, még pihenést vehetsz,
Fogj fegyvert markodba, szabadulást nyerhetsz,
És bánatos ködből majd örömre mehetsz -
Feltött szándékodban kívánt véget érhetsz.
6. Imhol sok bestia ellened kardot vont, -
De ha serénységed tunyaságot elront:
Sok zászlós kópiát holdjával öszveront,
Rendelt csoportokat szaggatva széjjelbont.
 7. Virtus még közülünk szintén ki nem szakadt,
 Noha sok muszurmány bátorságra fakadt:
 Sokszor magyar miatt török hold megapadt -
 Most is éles kardunk hüvelyben nem ragadt!
 8. Zászlós magyar vitéz tőlünk ily jót kíván,
 Induljunk meg immár kedves hazánk kárán;
 Ne hagyjunk töltözni pogányt magunk javán,
 Példát kész mutatni egy vitéz magyar bán.
 9. Ha magyar kard pogány karddal öszvecserdül, -
 Jól fordul az kocka: szerencsénk is perdül;
 Bánatban bús elménk örömre fölzendül,
 Vitézségünk miatt pogány füle csendül.
10. Így jön meg hazánknak régi szabadsága,
 Bánat, siralomnak öröm lesz váltsága,
 Elpusztult földünknek lehet orvossága -
 Igaz magyarságnak csak ez kívánsága!
 
SZABADSÁGUNK RONTÓ
1. Szabadságunk rontó,
Igazságunk bontó
Szomszéd, immár örülhetsz,
Magyar vér gyűlölő,
Pénzünknek örülő,
Tollunkkal ékesülhetsz,
Mondj jó hírt szívednek,
Kívánt pecsenyédnek
Víg fogat köszörülhetsz.
2. Pusztaság épsége,
Holt elevensége
Az magyar koronának,
Török, tatár, német
Bennünk pusztít s éget,
Nincs vége prédájának,
Tűz, láng, füst burítja,
Hasznát szaporítja
Az kincses kamorának.
3. Német métely fogta
Béleket s elnyomta
Szíveket az uraknak
Róma siket és vak,
Vagyon gondja mert csak
Erszényére az papnak,
Szenvedj, és nem érzi,
Behúnt szemmel nézi
Csorbáját magyar napnak.
4. Ártalmas tanácsok
Istentelen ácsok
S késedelmes kovácsok,
Életünk fonalát
Testünk szőrit, szálát
Rossz viszáló takácsok,
Méreg keseríti,
Kit nyujt szegett hiti,
Mésszel gyúrott kalácsok
5. Békesség hajléka
S oltalom árnyéka
Alatt nagy kegyetlenség,
Méz szín alatt méreg,
Hant alatt rút féreg
Fekszik istentelenség,
Óhatta s nem ótta,
Sőt maga is tódta
Terhünket az németség.
6. Csalt reménségünkben,
Nagy nehéz igyünkben
Midőn meg nem segített,
Táplált biztatással,
De árultatással
Forrót alánk hevített,
Gázolt táborostul,
Mígnem országostul
Pogány kézre kerített.
7. Járt eszesen s óva,
Szerencsére soha,
Mert fejét nem vétette,
Hogy Magyarországért
A német ontson vért,
Magyar nem érdemlette,
Köszönd, hogy kenyerét,
Tik, lúd, borát, serét
Költeni segítette.
8. Ordinanciája
Volt, hogy meg ne várja,
Ha jün török vagy tatár,
Ha sánchoz nem bízik
Szaladjon mind vízig,
Tágas ott is az határ,
Ha ott sem állhatja
Az túlsó víz partja
Még most elég erős vár.
9. Zsák abrakját bánta,
Sisakját sem szánta,
Ebédjét meg nem ette
Hordós bora maradt,
Fél saruba szaladt,
Patkóját ott feledte,
Miulta nap égen
Soha ilyen szégyen
Magyaron nem követte.
10. Az török ereje
S agya veleje
Hogy házunkban érkezék,
Végbeli sokaság
S boszniai gazság
Hogy helünkben férkezék,
Írtam barátomnak,
Surj ispájának,
Ezekről emlékezzék.
JAJSZÓ, MELYBEN ÉDES HAZÁNK ROMLÁSÁT
SIRATJA EGY POETA
1. Zokogó sírással sírhatsz, magyar nemzet,
Mert szemed bekötve idegeny nép vezet.
Jóakaratodért, ládd, gonosszal fizet,
Hogy elpusztíthasson, bizony arra siet.
2. Te napod fényében minap hold öltözött,
Minden javaiddal torkáig töltözött.
Fiaidban sokat rabszíjára fűzött,
Végre palotáid lángjánál fűtőzött.
3. Ez jaj alig múlt el, meg más jaj követi,
De az sem múlik el, harmad jaj ott éri.
Az bánotnak árja siralmad neveli,
Az sok jajszó rajtad ugyan egymást éri.
4. Az napnyugoti sas körme közé kapta,
Te gyönge testedet erősen marcongja,
Hogy erőd ne légyen, szárnyodat szaggatja,
Szép piros véreddel fiait hizlalja.
5. Nincs titkos végezés belől palotádban,
Nincs ezüst vagy arany titkos tárházodban,
Nincs oly jövedelem akárhol laktodban,
Melyet írva nem látsz austriai házban.
6. Ez oka: praktikát hogy forral ellened,
Míg rabjává nem tesz nemzetestűl téged,
Hogy büdös köntösét viseltesse véled,
Ma is nagy víg kedvvel éli keresményed.
7. Ládd-é, praktikáknak neve rád mit hoza,
Minden jószágodbul kipusztíta - foszta,
Elérkezék hozzád az nagy summa dika,
Mely miatt szemeid kisíra s apada.
8. De ezek földiek és mind elmulandók,
Nap, hold alatt valók, ezért változandók,
Nem is oly zokogó sírásra indítók,
Mint az mely gonoszok reánk tódulandók.
9. Oh, bánotban borult szegény magyar haza!
Kemény kűszív volna, ki téged nem szánna,
Oh elpusztíttatott jajszó: Pannónia,
Ki volna, sorsodon, ki méltán nem sírna.
      — — — — — — — — — — — — —
19. Mert mikor nem vélnéd nagy hirtelenséggel
Jezsoviták mentek rád nímet sereggel,
Templom kulcsát kérik fenyegetésekkel,
Kit sírván hallgatunk lehajtott fejekkel.
20. Elszedék egyenként tűlünk templominkat,
Mindenütt üldözik lölkipásztorinkat,
Prédálják azoknak minden jószágokat,
Pilátustul kérnek őrző katonákat.
21. Tápon visszavevék ismét az templomot,
Melyért jezsoviták vittek rá dúlókat,
Sok száz tallért vontak rajtok bírságokat,
Templomban kergetik nagy büntetés alatt.
22. Negyven lovas német siet Szentmiklósra
Az jezsovitákkal szegény polgárokra,
Hogy, ha nem engednek, hányják őket kardra,
Prédikátort, mestert vigyék az rabságra.
23. Az több helyekkel is ilyenformán bántak,
Sokszámú nímetet rájok szállítottak,
Ezek erejével szegény néppel bírtak,
Melyért az Istennek sírván panaszoltak.
24. Sirassatok minket, kik távul halljátok,
Jajgassatok minket, kik közel látjátok!
Gyászban öltözzetek már, szomszéd városok,
Bánkódjatok rajtunk, keresztény országok!
 
MIT BÚSULSZ KENYERES
 1. Mit búsulsz kenyeres, midőn semmid nincsen?
Jó az Isten, jót ád, légy jó remínségben.
Fölnyílik az idő majd az gyönge fűre,
Hova két szemünk lát, elbújdosunk ketten.
2. Oh, édes pajtásom, hogyne búsulkodnék,
Mikor az sok gondok rajtam uralkodnak,
Sok gondolkodások szüntelen fárosztnak,
Minden órán engem elmémben bágyosztnak.
3. Rongyos az dolmányom, kivan az oldalom,
Az sok folttul ugyan nehéz az nadrágom,
Hátom lapockáját veri az kalpogom,
Zsírtul ködmenyem is igen megavult már.
4. Az köpönyegem is igen jó viselt már,
Az sok eső miatt vagyon benne sok kár,
Mind elrothasztotta az csizmámat nagy sár,
És nyereségemmel kerest pénz szűkön jár.
5. Nincsen abrak, széna, rút hitvány az lovam,
Rongyos az istállóm, igen puszta házam,
Mind eltöredezett szegen az nyeregfám,
Mind elkopott róla az sok szép nyert szerszám.
6. Kenyerem, pecsenyém igen szűkön vagyon,
Morzsalék sem hever mast az tarsolyomban,
Pénzem pedig nincsen mast az oldalamon,
Kiürült az gyűszűm, elkölt kóbollásom.
7. Az lovamrúl igen lekopott az patkó,
Az ki még rajta van, az is nem igen jó.
Ha nem patkoltatok, elhal tűlem az ló,
Csak gyalog maradok, mint egy rút kóbolló.
8. Az farkasbőrömnek lekopott az szőre,
Pókháló palackom az szegen bélepte.
Nyargalódzik rajtam az tetvek serege,
Mert szurkos az üngöm, nincs ki fejérítse.
9. Kurva már az anyja! mint élhetek, élek,
Kivetem hasamat az szép verőfénynek,
Csak úgy dohányozok az midőn éhezek,
Így én is másokkal szépen eltöngődek.
 
EGY BUJDOSÓ SZEGÉNYLEGÉNY
1. Egy bujdosó szegénylegény,
Idegeny földön jövevény,
Csak megvonta magát szegény,
Hogy ne is látná az napfény.
2. Nincsen semmi állapotja,
Ismérője, sem barátja,
Jó szerencséjét óhajtja,
Mert előmentit nem látja.
3. Szakadozott, szennyes ünge,
Rongyos fejér köpönyegje,
Megkopott tollas süvege,
Kidűlt csizmájának kérge.
4. Elrothadott hevederje,
Megvetkőzött farkasbőre,
Szorult csak egy göcsörére,
Nem sokat hajt mast szőrire.
5. Hegyes tőre ketté romlott,
Minden szerszáma megbomlott,
Vánkosábul toll kihullott,
Dolmánya, nadrágja foszlott.
6. Sok sár, víz érte szablyáját,
Hó, zápor verte lódingját,
Rozsda megfogta puskáját,
Lova hullatta patkóját.
7. Az fehér is holt ösztövér,
Meglátszik rajta az szügyér,
Kórószál ínyéhez nem fér,
Mert loboncot űznyi nem mér.
8. Italára szomorún néz,
El köll tűrnyi, noha nehéz,
Mert az gyakran csak csupa víz,
Ritkán vagyon rajta boríz.
9. Inkább pusztákon bujdosnék,
Pogány törökkel csatáznék,
Kövér borjút, báránt ennék,
Az fehér is ott jól laknék.
10. Abban nincsen remínsége,
Fizetségben nyeresége,
Vitézségen előmente,
Tisztességes híre, neve.
11. Talán az idő megfordul
Az jó szerencse megmozdul,
Katonacsillag földerül,
Zabot ő akkor nem koldul.
12. Hol nem lehet, senkit nem bánt,
Két pénzt, garast ha ő elránt,
Nem sokat vét ő azeránt,
Az mint tanulta, csak úgy szánt.
13. Katonapor ha búsítja,
Tíz avagy húsz, az ki bántja,
Vállát csak meg sem vonyítja,
Csak csöndesen elmúlatja.
14. Nám föltette az cégért is,
Van hozzá vastag nyaka is,
Biztatja magát azzal is,
Állapotra mehet úgy is.
15. Az ki ez éneket szerzé,
Sok helyen ő megijede.
Sok helyen mást megijeszte,
Ekképpen járt ő élete.
 
SZEGÉNYLEGÉNY DOLGA
1. Szegénylegény dolga
És keserves gondja!
Sok búbánot, keserűség,
Mindenfelől éri inség
Az szegénylegényt.
2. Bujdosik ő sokszor,
Törődik olyankor.
Bujdosásban, fárodtságban
Sokat búsul járásában
Az szegénylegény.
3. Életét rendölnyi,
Mely felé hajtanyi
Nem tudhatja, mert fogyasztja,
Eszét, kedvét csak forgatja
Az szegénylegény.
4. Oskolát elhagyván,
Társoitul válván,
Már nem tudja, melyik útra
Magát adja nagy bújában
Az szegénylegény.
5. Bujdosásra menne
Nagy idegeny földre,
De szerencse ha nem szolgál,
Bánotjában csak meg nem hal
Az szegénylegény.
6. Házasodnyi nem mér,
Mert sok költséget kér.
Hogy személyét kötelezze,
Magát adja bánotjában
Az szegénylegény.
7. Az katonakenyér,
Kit szegény karddal nyér,
Nem szokhatna, mert koplalna
Soha penig jól sem lakna
Az szegénylegény.
8. Mesterséghez fognyi?
Nehéz már tanulnyi,
Mert az munkát, pirongatást,
Nem tűrheti inaskodást
Az szegénylegény.
9. Hogyha kancellista,
Avagy patvarista
Ő akarna lennyi, módja
Nincsen hozzá, csak nyavalya
Szegénylegénynek.
10. Urak prevendájok
Nehéz szolgálatjok,
Éjjel-nappal nem nyughatik,
Az uraktól csak szidatik
Az szegénylegény.
11. Hogy szemesnek való
Az játékajánló?
Ott az cifrák és az nyalkák
Pirongatják és hurítják
Az szegénylegényt.
12. Tányért sem akarna
Udvarban nyalnia,
Mert ily nótát, ily regulát
Régen hallott ilyen strófát
Az szegénylegény.
13. Hogyha volna kedve
Az barátéletre:
Sanyarúság mast élete,
Ott is lenne szenvedése
Szegénylegénynek.
14. Csép, kapa: nyavalya!
Súlyos annak gondja!
Mert föltöri az tenyerét,
Elfogyasztja kis erejét
Szegénylegénynek.
15. Sima ténta, penna:
Még azt is megunja!
Az kapának az ő éle,
Vastag, látszik az ő nyele
Szegénylegénynek.
16. Béres szolga ha lész,
Szokatlan ahhoz lész!
Ugyan kirí az kezébül
Ekeszarva mindenestül
Szegénylegénynek.
17. Jobbágyságot űznyi,
Fölfaluban laknyi:
Űzik, hajtják úr dolgára,
Sok pénzt kérnek porcióra
Szegénylegénytül.
18. Házrul házra járást
Szígyenli koldulást,
Mert mindenütt pirongatják,
És jó szívvel nem is látják
Az szegénylegényt.
19. Azt vetik szemére,
Vagyon még ereje,
Dolgozással elélhetne,
Henyélést ha elkerülne
Az szegénylegény.
20. Nem gondolnak véle,
Hogy üres az béle.
Nem tudhatják tudományát,
Csak úgy tartják, mint ostobát,
Az szegénylegényt.
21. Ha rókamály nincsen
Az mentéje szélin,
Bár Salamony tudományát
Föllyülmúlja okosságát
Az szegénylegény.
22. De nincs böcsületi,
Mert azt nem nyerheti
Pénz, fajlendis köntös nélkül,
Az asztalhoz elő sem ül
Az szegénylegény.
23. Azért szegénylegény
Mindenütt jövevény!
Bízza dolgát istenére,
Az ki vigyáz életére
Szegénylegénynek.
24. Ez fölvészi baját,
Minden súlyos gondját.
Fölemeli még valaha,
Csak őt el ne hagyja soha
Az szegénylegény!
25. Ki ezt szerzette volt,
Az sokat próbált volt,
Sok ínségben, bujdosásban
Életében ez országban
Ez szegénylegény.
                        (Szentsei-daloskönyv)
 
IGEN SZÉP BUJDOSÓ LEGÉNYEK ÉNEKE
1. Gondviselő édes atyám,
Kérlek, immár meg ne útálj,
Onnét felől vigyázz reám,
Mert érkezett nagy nyavalyám.
2. Édes, teremtő jó atyám,
Én immár mire jutottam!
Csak mióta én bujdostam,
Minden költségbül kifogytam.
3. Szegény vagyok, hogy-hogy éljek?
Idegen földre hogy menjek?
Útravalót hogy keressek?
Kenyeret is mibül költsek?
4. Egy pénznek ura nem vagyok,
Az erszénybül mert kifogyott,
Kölcsön penig nem kaphatok,
Emberségim itt nem nagyok.
5. Zálogba vetném jószágom:
Ha volna mihez nyúlhatnom,
Igyefogyott szegény voltom,
Csak magamot alig tartom.
6. Csak elmegyek egyik földre,
Elbujdosom valamerre,
Egy országnak szegletire
Ott megszállok egyik földre.
7. [Az] Istenre nézve talám
Találkozik olyan Atyám
Avagy olyan mostoh’ anyám,
Aki gondot visel reám.
8. Igaz, teremtő jó atya,
Minden szegények gyámola,
Vigyázz az szegény árvákra
Az idegen bujdosókra.
9. Szegény fejem hozzád hajtom,
Minden dolgom reád bízom:
Légy az én édes tútorom,
Előttem járó csillagom.
10. Talám mindaddig bujdosom:
Jóra fordul gondolatom,
Lészen annyi nyugodalmom
Ahol fejemet lehajtom!
11. Valamely föld határára,
Ha megszállok éjtszakára:
Szegény madarak módjára
Fészket rakok az ágakra.
12. Ez ég alatt, az föld színén
Vagyon-é olyan jövevény,
Avagy olyan szegénylegény,
Nem is termett olyan, mint én.
13. Nincsen nékem atyám, anyám,
Akihez én folyamodnám;
Isten az én atyám, anyám
Aki gondot visel reám!
14. Mindenektül elhagyattam,
Csak Istenemre maradtam,
Arra dolgomat én bíztam,
Ő szent fölségére hattam.
15. Bujdosó szoros utakon,
Esméretlen földhátakon,
Forgok sokféle próbákon
És idegen országokon.
16. Eluntam már az bujdosást
És az keserves vándorlást;
Istenem, mutass oly szállást,
Ahol találjak jó nyugvást!
17. Országnak fényes csillaga,
Szegény fejem kalauza:
Mutass utat valahova,
Egyik ország határára!
18. Menj el, azt mondja az Isten,
Válogass a jó földekben,
Szállj meg Pálma szigetiben,
Az Jordán vize mentiben!
19. Ahol a szívednek tetszik:
Fáradt tested megnyughatik,
Fáradt tested megnyugodjék
Könyves szemed hadd aludjék!
20. Megnyugszol ott bús szívedtül,
Szíved keserűségétül,
És sokféle félelmektül
Bánatos szíved megenyhül.
21. Ha betegséged történik:
Fáradt tested elnyugoszik,
Lelked Istenhez vétetik,
Tested a földbe tétetik.
22. Ott lészen étéletnapig,
Egynehány száz esztendőkig,
Azután megétéltetik
És boldogságban vitetik.
23. Ez a vége életemnek,
Énnékem, szegínylegénnek;
Bujdosása én fejemnek,
Nyomorult sorsa éltemnek.
24. Ez a vége énekemnek...
Engem kinek nevezzenek?
Csak egy szegény idegennek,
Bujdosó szegínylegénnek.

 

 

 
Köszöntő
 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Kedvezmények barantásoknak
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Vendégeink száma
Indulás: 2009-07-20
 
Nemzeti Íjászszövetség

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre