baranta,Veszprém
baranta,Veszprém
Menü
 
leírások
 
Vitézekről
 
Társoldalak
 
Források
 
Forráslinkek
 
Ajánlott oldalak
 
Felszerelés
 
-Szkíták

Hérodotosz: Szkűthia leírása, Görög történetírók, 1988., Európa, ford.: Harmatta János

 /98./”A borysthenesek kikötővárosától /Olbia/- ez ugyanis egész Szkűthia tengerparti részének legközépsőbb pontja- …elsőként a kallipidák/görög-szkíta vegyes, keveredett lakosság/ laknak, akik hellén szkíták, ezeken túl pedig egy másik nép, akiket alizónoknak/arya zana=előkelő származású – óiráni kifejezés/ hívnak. Ezek, és a kallipidák máskülönben ugyanúgy élnek, mint a szkíták, de búzát vetnek is, és fogyasztanak is, és vöröshagymát, fokhagymát, lencsét és kölest is. Az alizónokon túl szántó szkíták laknak, akik nem fogyasztásra, hanem eladásra vetik a búzát. Ezeken túl pedig a neuroszok /a Kárpátoktól északkeletre/ laknak. A neuroszoktól északra elterülő vidék – amennyire mi tudjuk – ember nem járta pusztaság. Ezek a népek élnek a Hüpanisz/Déli-Bug/ folyó mellett, a Borysthenestől/Dnyeper/ nyugatra.
            Ha azonban a Dnyeperen átkel az ember, a tenger felől először a Hülaia/Erdővidék/ terül el, ha pedig ettől felfelé haladunk, ott a földművelő szkíták laknak, akiket a hellének borysthenesnek hívnak, saját magukat pedig olbiavárosinak. A földművelő szkíták a kelet felé elterülő vidéket három napi járóföldre lakják a Pantikapész folxóig, a Dnyeperen felfelé vezető hajóút pedig tizenegy nap. Az ezeken túl elterülő vidék pedig nagy kiterjedésű pusztaság. A pusztaság után az androphagosok/mordvinok?/ élnek, ez különálló és semmiképpen sem szkíta nép. Az ezeken túl fekvő vidék már igazán pusztaság, és emberi lakossága sincsen, ahogy mi tudjuk.
            A földművelő szkítáktól keletre, a Pantikapész folyón túli vidéket már a nomád szkíták lakják, akik sem nem vetnek semmit, sem nem szántanak. Kopár és fátlan ez a terület a Hülaia kivételével. /99./ Ezek a nomádok kelet felé tizennégy napi út hosszúságában lakják a Gerrhosz folyóig érő vidéket. 
            A Gerrhoszon túl fekszik a királyi szállásnak nevezett terület, ott élnek a legbátrabb és legnépesebb szkíták, akik a többi szkítákat szolgáiknak tartják. Ezek dél felé a Taurikéig/Kaukázus/ érnek, kelet felé pedig az árokig, amelyet a vakoktól származottak ástak, és a Maietisz-tónál fekvő kikötővárosig, amelyet Kremnoinak neveznek: területük a Tanaisz/Don/ folyóig terjed. A királyi szkítáktól északra fekvő vidéket a melankhlainoszok/fekete köpenyűek/ lakják, ami más és nem szkíta nép. Tőlük északra tavak, és – amennyire mi tudjuk – ember nem járta pusztaság vannak.
            Aki pedig a Don folyón átkel, már nem szkíta földön jár, hanem az első területsáv a szauromatáké, akik a Maietisz-tó legbelső öblétől tizenöt napi út hosszúságban lakják az észak felé elterülő vidéket, amely kopár, sem erdei, sem gyümölcstermő fák nincsenek rajta. Ezeken túl a budinoszok laknak, akik a második területsávot birtokolják, az egész földet, amin laknak, mindenféle sűrű erdő borítja. A budinoszokon túl észak felé hétnapi út hosszában pusztaság van, azután pedig, ha joban kelet felé tart az ember, a thüsszagéták laknak, nagyszámú és különálló nép, vadászatból élnek. Szomszédosak ezekkel, minthogy ugyanazon a vidéken élnek, azok, akiket jürkáknak neveznek, ezek is vadászatból élnek, a következő módon: fára felmászva lesben áll, mindegyiknek készenlétben van a lova – amelyet megtanított hason feküdni, hogy alacsonyabb legyen – és a kutyája. Ha meglátja a vadat a fáról rányilaz, és lóra szállva üldözi, és a kutya kíséri. Ezeken túl, ha az ember kelet felé tart, más szkíták laknak, akik a királyi szkítáktól elszakadtak, és úgy jutottak el erre a helyre.
            Nos, ezeknek a szkítáknak a vidékéig valamennyi felsorolt terület síkság és termékeny talajú, az ezután következő azonban köves és egyenetlen. Ha az ember az egyenetlen vidék nagy területén áthalad, magas hegyek lejtőjén olyan emberek laknak, akikről azt mondják, születésüktől fogva valamennyien kopaszok, a férfiak is, a nők is egyaránt, és lapos orrúak és nagy álluk van, különálló nyelvet beszélnek, /100./szkíta öltözetet viselnek és a fák gyümölcsein élnek. Pontikon/meggyfajta/ a fa neve, amelyről táplálkoznak, Nagysága pedig körülbelül a fügefáé. Gyümölcsöt terem, bab nagyságút, de magja van. Ha megérett, vászondarabokon átnyomják, sűrű és fekete lé folyik belőle, a kifolyó lének pedig a neve aszkhü, ezt nyalják is, tejjel keverve isszák is, seprőjének sűrűjéből lekvárt készítenek és azt fogyasztják. Háziállatuk ugyanis nem sok van, mert nem valami jók ott a legelők. Mindegyik egy fa alatt lakik, télen úgy, hogy a fát körben beborítják egy vastag nemezzel, nyáron pedig nemez nélkül. Ezeket egy ember sem bántja, mert azt mondják róluk, hogy szentek, nincs is semmi harci fegyverük. És egyrészt ezek azok, akik a körülöttük lakók vitás ügyeiben döntenek, másrészt pedig, aki menekültében hozzájuk fut, azt senki sem bántja. Nevük pedig: orgempaioszok.
            Nos, ezekig a kopaszokig a vidék és az eddig lakó népek jól ismertek. A szkíták közül ugyanis és a Dnyeper kikötővárosából és a többi pontoszi kikötővárosból való hellének közül is eljutnak hozzájuk egyesek, akiktől nem nehéz értesüléseket szerezni. Azok a szkíták, akik hozzájuk járnak, pedig hét tolmáccsal, hét nyelven tárgyalnak. …A kopaszoktól keletre lévő területről biztosan ismert, hogy az isszédónok lakják, viszont a tőlük északra fekvő vidék nem ismert.
            /101./…A tenger és az egész Kimmer Boszporosz befagy, és a jégen át az árkon belül lakó szkíták hadba vonulnak és kocsijaikat áthajtják a túlsó partra a szindoszokhoz.
            /104./…Az északon túli Abariszról szóló mesét nem adom elő, hogy a nyilát körülvitte/lőtte?/ az egész Földön, miközben semmit sem evett.”
 
Szkütha eredetmondák
 
/92./”…Elsőként ezen a földön, mely lakatlan volt, az az ember született, akinek a neve Targitaosz/Drgatavah – iráni, „akinek a hatalma meszire ér”/ volt. …szülei Zeusz/óiráni papaiosz átírásban – nagyatya/ és a Dnyeper folyó lánya/a folyó leánya – kelet-iráni/ volt. Valami ilyen családból születhetett hát Targitaosz, neki pedig három fia lett. Lipoxaisz/óiráni ripa xsaya – a szántóföld királya/, Arpoxaisz/óiráni – arpa xsaya – a harc királya/, és a legfiatalabb Kolaxaisz/óiráni kura xsaya – ifjú király/. Ezek uralkodása alatt az égből leszállva arany tárgyak – eke is, iga is, fejsze és arany phiálé/tálkaszerű ivóedény/ - estek a szkíta földre, és azokat meglátva először a legidősebb közelítette meg, meg akarva szerezni magának, de közeledtére az arany fellángolt. Ennek távozta után a második közelítette meg, de – az arany – ugyanezt tette. Ezeket tehát az arany fellángolva elűzte magától, de a harmadikként odalépő legfiatalabbnak kialudt, és az azt szálláshelyére vitte. S az idősebb testvérek…egyetértve a legfiatalabbnak adták át az egész királyságot.
            A Szántóföld Királyától származnak hát a szkíták közül azok, akiket Aukhatai/óiráni auxyatah=megtelepültek/ törzsnek mondanak, a középsőtől, a Harc Királyától azok, akiket részint Katiaroinak/óiráni katyara=harcot kedvelő/, részint Traszpiésznek/óiráni traspya=lópásztor/ hívnak, közülük a legfiatalabbtól pedig a királyok, akiket paralatainak/óiráni paradata=elsőnek teremtett/ hívnak. Valamennyinek a neve viszont Szkolotoi/óiráni skrta=győzelmes, ez a későbbi pártus és szaszanida uralkodói cím is/, a király meléknevéről, szkítának/bőrruhájú/ meg a hellének nevezték el őket.
…azt is állítják, hogy első királyuktól, Targitaosztól Dareiosz átkeléséig …ezer év …telt el. …a szent aranyat a királyok nagyon őrzik, és nagy áldozatokal megtisztelve járulnak elé minden évben…
/93./ …Minthogy az ország nagy volt, az Ifjú Király fiainak három királyságot szervezett, és ezek közül egyet a legnagyobbra alakított, azt, ahol az aranyat őrzik.
….a Pontosz mentén lakó hellének …így-mondják-: Héraklész Gérüonész ökreit hajtva eljutott erre a lakatlan földre, amelyet most a szkíták birtokolnak. Gérüonész pedig a Pontoszon kívül, a helének által Erüthreiának nevezett szigeten lakott, amely a Heraklesz Oszlopain kívül eső Gadeiránál az Okeanoszban fekszik. Ahogy Héraklész inen a most Szkítiának nevezet földre lépett, - minthogy hóvihar és fagy lepte meg -, magára húzva az oroszlánbőrt elaludt, ezalatt azonban a kocsiba fogva legelő lovai isteni sors folytán eltűntek. Amikor Héraklész felébredt, a keresésükre indult, az egész vidéket bejárva eljutott végül a Hülaiának nevezet földre, ott egy barlangban talált egy kettős alkatú, félig lány kígyót, amelynek a comboktól felfelé asszonyi felsőteste, alatta kígyó alakja volt. Ahogy meglátta, elcsodálkozva kérdezte tőle, nem látta-e valahol a kóborló lovakat, az pedig azt mondta, hogy nála vannak, de nem adja vissza neki, amíg vele nem hál. Héraklész ezen az áron vele hált, az azonban halogatta a lovak visszaadását, mert minél tovább együtt akart lenni Héraklésszel, az viszont lovait visszakapván el akart távozni. Végül azonban visszaadta a lovakat, és így szólt: Nos, ezeket az idejött lovakat megmentettem neked, te pedig leróttad a megmentés díját, három gyermekem van tőled. Mondd meg, mit kell tennem, ha már erősek lesznek: vajon itt telepítsem le, mert a vidék fölött az uralmat én magam tartom a kezemben, vagy hozzád küldjem őket? …az pedig erre azt válaszolta: /94./ Amikor látod, hogy a gyermekek férfiakká nőttek, ha a következőket teszed, nem fogsz hibát elkövetni: amelyiket közülük látod, hogy ezt az íjat így feszíti meg, és ezzel az övvel ilyen módon övezi fel magát, azt tedd meg e vidék lakójának, amelyik viszont elmarad ezektől a teljesítményektől, azt küldd el erről a vidékről.
…Heraklész tehát megfeszítve egyik íját…és bemutatva a felövezést, átadta az íjat is, az övet is, amelynek arany szíjvégére arany ivócsésze volt erősítve. Ahogy átadta, eltávozott, az meg, amikor a gyermekei férfiakká nőttek, egyrészt nevet adott nekik, az egyiknek Agathürszoszt, a következőnek Gelónoszt, a legfiatalabbnak pedig Szküthészt…….a fiúk közül ketten,Agathürszosz és Gelónosz, minthogy nem voltak képesek elérni az előírt teljesítményt, …eltávoztak a vidékről, …..Szküthész viszont a területen maradt. És Szküthésztől, Héraklész fiától származnak a szkíták királyai, az után az ivócsésze után máig ivócsészéket hordoznak övükön a szkíták.
            De van egy másik elbeszélés is, amely következőképpen szól. Ezt beszélik leginkább, magam is ezzel értek egyet. A nomád szkíták, akik Ázsiában laktak, s akiket a masszagéták háborúval szorongattak, átkelve az Araxész/Volga?/ folyón a kimmér föld ellen vonultak, nert az a terület, ahol most a szkíták laknak, azt mondják, régen a kimmereké volt….”
 
Kroiszosz története
 
/34./ „A nomád szkíták egy csapata valami lázadás alkalmával méd földre jött át. Eben az időben a médek fölött Phraortész fia, Déiokész unokája, Küaxarész uralkodott, ez a szkítákkal, mint oltalomkeresőkkel kezdetben jól bánt, s minthogy sokra becsülte őket, fiúkat bízott rájuk, hogy a szkíta nyelvet és a nyilazást megtanulják tőlük.”
 
Hérodotosz a szkítákról, in.: Görög történeti chrestomathia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985
 
/65./ „Az Istros/Duna/, valamennyi ismert folyam közül a legnagyobb….A szkíta föld /vizei/ közül ez az első nyugatról folyik…az agathyrsek földjéről a Maris/Maros/ egyesül vele…az Istros egész Európán keresztülfolyik. A keltáknál ered, akik….a legnyugatabbra laknak.”
            „Arésnek a következőképpen áldoznak: minden járás főterén szentély van állítva…úgy, hogy rőzsekötegeket halmoznak egymásra….Felül egy négyszögletes síkot hagynak, három fala meredek, egyen fel lehet kapaszkodni. Erre a halomra mindenütt /66./ egy régi vaskardot tűznek, ez Arész jelképe. A kard tiszteletére évente marhákból és lovakból álló áldozatot mutatnak be….élve elfogott ellenségeik közül minden századikat feláldozzák….”
            „Harci szokásaik pedig a következők: miután a szkíta férfi leterítette ellenfelét, iszik a véréből/?/. Ahányat csak megölt a csatában, valamennyinek a fejét elviszi a királynak, ti. csak az részesül a hadizsákmányból, aki fejet szolgáltatott be….
            „Évenként egyszer minden járásfőnök egy edényre való bort kever a maga járásában, és ebből azok a szkíták ihatnak, akik már öltek ellenséget.”
            „Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort töltenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével….azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost és egy /67./lándzsát, majd hosszan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötnek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is.”
            „…Temetés után a szkíták a következőképpen gondoskodnak a megtisztulásukról: bekenik, majd megmossák fejüket, …felállítanak három, egymásra hajló póznát, ezekre nemeztakarókat feszítenek, jól összeillesztik, aztán tűztől izzó köveket hajigálnak a középen elhelyezett kádba. …fogják…a kendernek a magját, bebújnak a takarók alá, és a magot a forró kövekre szórják. Az pedig …elkezd füstölögni, és olyan gőzt áraszt, hogy egy görögországi gőzfürdő sem múlná felül. A szkíták pedig élvezik…és ordítoznak. Ez helyettesítu náluk a fürdőt, mert különben testüket vízzel sohasem mossák. Asszonyaik vizet öntenek egy durva kőre, és azon ciprus-, cédrus-, és tömjénfát dörzsölnek szét, majd ezzel….bekenik egész testüket és arcukat. Ez egyrészt kellemes illatot ad, másrészt másnap amikor leszedik, fehérek és csillogó bőrűek lesznek.”
            /69./”…Dareios egy lovas hírnök útján azt üzente Idanthyrsosnak, a szkíták királyának: -Te megszállott ember, miért futsz mindig, mikor módodban volna választani: ha elég erősnek gondolod magadat, hogy seregemmel szembeszállj, vess véget a kóborlásnak és szállj velem szembe. Ha pedig elismered, hogy gyengébb vagy,…uradnak földet és vizet hozva ajándékul, járulj elém.
            Erre…a szkíták királya így válaszolt: -Az én dolgom, te perzsa, úgy áll, hogy én még egy embertől sem ijedtem meg, és nem futottam előle. Most is csak azt teszem, amit békében szoktam tenni….nincsenek városaink, nincs megművelt földünk, amit félthetnénk, hogy elfoglaljátok, vagy elpusztítjátok….De…vannak ősi sírjaink. Keressétek meg, és próbáljátok feldúlni, akkor majd meglátjátok, hogy sírjainkért harcolunk-e veletek, vagy sem. Addig, ha nem lesz rá kényszerítő okunk, nem elegyedünk harcba. Uraimul pedig csakis ősömet, Zeuszt ismerem el, és Histiát, a szkíták királynéját. Neked…olyan ajándékot fogok küldeni, amely illik hozzád…..sírsz te még, hogy uramnak mondtad magadat. Ilyen a szkíták beszéde.
            …”a szkíta fejedelmek pedig a szolgaság nevének hallatára haraggal teltek el. A sauromatákkal együttműködő csapatot Skópasis parancsnoksága alatt …küldik ki, hogy tárgyaljanak a Duna-híd őrzésére rendelt ionokkal. A többiek pedig …úgy határoztak, hogy…nem hagyják tévelyegni a perzsákat, hanem valahányszor csak étkezéshez látnak, megtámadják őket. …A /perzsa/lovasságot minden alkalommal megszalasztotta a szkíta lovasság….a gyalogság sorai közé szorultak vissza, a gyalogság pedig támogatta volna őket, a szkíták azonban…visszafordultak….éjszakánként is rendeztek ilyen rajtaütéseket.
/70./…”a szkíta fejedelmek…ajándékot küldtek Dareiosnak: egy madarat, egy egeret, egy békát, továbbá öt nyílvesszőt. …a perzsák tanakodni kezdtek….Dareiosnak az volt a véleménye, hogy a szkíták földjükkel és vizükkel megadják neki magukat, …hogy az egér a földben él,… a béka pedig a vízben, a madár igen hasonlatos a lóhoz, a nyilakat pedig hadi erejük gyanánt adják át neki. Ezzel szemben Góbryas….a következőképpen magyarázta az ajándék értelmét: - Ha madarakká válva fel nem repültök az égbe, perzsák, vagy a földbe nem bújtok, mint az egerek, vagy pocsolyákba nem ugráltok, mint a békák, akkor ezektől a nyilaktól találva nem fogtok innen hazatérni.”
„Közben a szkíta seregnek az a része, amely…a Maiótis tavának őrizetére volt rendelve….azt a parancsot kapta, hogy tárgyaljon a Duna partján várakozó iónokkal,… így szólt: Ión férfiak! Szabadságot hozunk néktek, …Dareios úgy rendelkezett, hogy csak hatvan napig őrizzétek a hidat, ha…ennyi idő elteltével nem lenne itt, térjetek vissza hazátokba…..amint a iónok megígérték, hogy így fognak cselekedni, /a szkíták/ sietve távoztak.
            Ugyanakkor a ….szkíták gyalogos erejükkel és lovasságukkal felsorakoztak, hogy megütközzenek a perzsákkal. A harci rendbe állított szkíták sorai között…egy nyúl futott keresztül, …mindnyájan a nyúl után eredtek…. Dareios…hallván, hogy egy nyulat kergetnek, így szólt…:-Ezek az emberek nagyon lenéznek bennünket….,Góbryas helyesen magyarázta a szkíták ajándékát…jó tanácsra volna szükség, hogyan mehetne végbe a viszavonulásunk baj nélkül. Erre Góbryas így szólt: -Királyom, én már a szóbeszédből is tudtam nagyjából, hogy mennyire elérhetetlenek ezek az emberek….látom, hogy játékot űznek velünk. …mihelyt eljön az éjszaka, gyújtsunk tüzeket, mint ahogyan máskor is szoktuk, hogy azután a fáradalmak elviselésére legkevésbé képes katonáinkat megtévesztve…elvonulhassunk, még mielőtt a szkíták a Dunához sietnének, hogy lerombolják a hidat, vagy a iónok olyasmit határoznának, ami pusztulásunkat idézhetné elő. …Dareios megfogadta a tanácsot:….az emberek…erőtlenségük miatt maradtak hátra, persze azzal az ürüggyel, hogy amíg ő a sereg ép részével megtámadja a szkítákat, védelmezzék a tábort.
            Amint felkelt a nap, és a hátrahagyottak rájöttek, hogy kiszolgáltatták őket, megadták magukat a szkítáknak, és kellőképpen felvilágosították őket. …a szkíták két hadcsoportja, meg még egy: a szarmaták, budinok és gelónok a perzsák üldözésére indultak a Duna irányában….a szkíta lovasság jól ismerte az utakat, …és hamarabb érkeztek a hídhoz, mint a perzsák…..így szóltak a hajón tartózkodó iónokhoz: -Ión férfiak! Meghatározott számú napjaitok leteltek,…menjetek haza örvendezve a szabadságotoknak és adjatok hálát isteneiteknek és a szkítáknak. Azt pedig, aki eddig uratok volt, mi majd elintézzük, de úgy, hogy ne vezethessen többé hadat senki emberfia ellen.
            /72./ - a iónok nevében- Histiaios a következő választ adta: -Szkíta férfiak, derék tanáccsal jöttetek,…Amint ti jó útmutatóink vagytok, mi a megfelelő módon leszünk szolgálatotokra. Láthatjátok, hogy egyrészt leromboljuk az átjárót,….minden vágyunk az, hogy szabadok lehessünk.
            A szkíták másodszor is megbíztak a iónok igazmondásában, és visszafordultak a perzsák keresésére, de elvétették vonulásuk útját. ….a szkíták…/előzőleg/…arrafelé letiporták a lovak legelőit és betömték a forrásokat,….tehát arra haladtak, amerre lovaik számára harapnivaló és víz volt, ….arra számítottak, hogy /a perzsák/ is erre fognak menekülni. A perzsák viszont előző csapásukra ügyelve haladtak, és így találták meg nagy nehezen az átjárót. … a hidat lebontva találták, egészen kétségbe estek, hogy a iónok esetleg cserben hagyták őket. …Histiaios pedig az első hívásra valamennyi hajóját odairányította a sereg átszállítására, és helyreállíttatta a hidat.
            Így menekültek meg a perzsák. Ezért van az, hogy a iónokat egyrészről, mint szabad embereket, a világ leghitványabb és leggyávább teremtményeinek tartják, másrészről pedig, ha szolgának veszik őket, azt mondják róluk, hogy uraikhoz a leghívebb rabszolgák….Ezt vetik a szemükre a szkíták a iónoknak.” 
 
 
  Q. CURTIUS RUFUS: A MAKEDÓN NAGY SÁNDOR TÖRTÉNETE
/107.-108.lap/
És már mindent előkészítettek az átkelésre, amikor húsz szkítha küldött érkezett. Nemzeti szokásuk szerint lóháton végignyargalták a tábort, és azt követelték: jelentsék be őket a királynak, mert személyesen akarják átadni a rájuk bízott üzenetet. Amikor bebocsátották őket a sátorba, és engedélyt kaptak, hogy leülhessenek, tekintetüket a királyra szegezték. Feltehetőleg semmiképp sem találták híréhez méltónak Nagy Sándor szerény külsejét, mert ők rendszerint az emberek termetéből ítélték meg lelki nagyságukat. Pedig a szkíthák gondolkozásmódja nem olyan együgyű és kezdet­leges, mint a többi barbár néptörzsé; egyesek szerint még valamicske tudásra is szert tett némelyikük, már amekkorára egy örökké fegyverben élő néptörzs fia szert tehet. A hagyo­mány megőrizte a király előtt elmondott beszédüket is. Ékesszólásuk talán külön­bözik a miénktől, akik a sors jóvoltából műveltebb korszakban élünk. De ha nem is becsüljük valami sokra a beszédet, szavahihetőségünk megköveteli, hogy akármilyen volt, változtatás nélkül előadjuk. Tehát, a hagyomány szerint, az egyik idősebb küldött így beszélt:
- Ha az istenek sóvár kapzsiságodhoz szabták volna termeted nagyságát, nem férnél el a földkerekségen. Egyik kezeddel Keletet markolnád, a másikkal Nyugatot, s ha e területet mind átfogtad volna, arra lennél kíváncsi, hol rejtőzik a ragyogó, hatalmas istenség. Mert sóvár vágy emészt az után is, amit úgysem tudsz megragadni, Európából Ázsiába rontasz, Ázsiából átkelsz Európába; végezetül, ha sikerülne leigáznod az egész emberiséget, az erdők, a hópelyhek, a folyók, a vadállatok ellen viselnél háborút. Hogyan? Hát nem tudod, hogy sokáig növekszenek a terebélyes fák, de egy óra alatt ledönthetik őket? Ostoba az, aki csak a gyümölcsökre tekinget, és nem méri fel, milyen magasan csüngenek. Vigyázz, nehogy letörjön alattad az ág, amelybe kapaszkodol, miközben a fa tetejére törekszel! Egykor az oroszlán is a legparányibb madarak martaléka lett, s a rozsda megrágja a vasat. Semmi sem oly erős, hogy ártalmára ne lehetne még a gyenge is. Mi dolgunk veled? Sohasem tettük lábunkat a te földedre. Hát nem maradhat ismeret­len előttünk, erdőrengetegek lakói előtt, hogy ki vagy és honnan jössz? Szolgálni nem tudunk, parancsolni sem kívánunk senki fiának. Tudd meg, mily ajándékok adattak a szkíthák népének: ökörfogat, eke, nyíl, dárda, serleg. Ezeket fordítjuk barátaink javára, ellenségeink vesztére. Termésünket, az ökrök munkájának gyümölcsét barátainknak adjuk, a serlegből velük együtt bort áldozunk isteneinknek; a nyíllal messziről, a dárdával közelről törünk ellenségeinkre. Így vertük le Szíria, majd a perzsák és a médek királyát, és megnyílt előttünk az út egészen Egyiptomig. Azzal dicsekszel, hogy a rablók üldözésére jöttél ide, de te magad rabolsz ki minden népet, amerre csak jársz. Birtokba vetted Lídiát, meghódítottad Szíriát, kezedben tartod Perzsiát, máris uralkodói Baktrián, sőt szemet vetettél Indiára is. Most pedig a mi nyájaink után is kinyújtod kapzsi és telhetetlen kezedet. Mire neked a gazdagság, ha mind nagyobb éhséggel gyötör? Te vagy az első, akit falánkká tett a jóllakottság: minél többet bekebeleztél, annál mohóbban sóvárogsz az után, amit még nem kebeleztél be. Hát nem jut eszedbe, milyen sokáig rostokoltál Baktra körül? Míg igádba hajtottad őket, a szogdok fegyvert ragadtak. Győzelmedből háború születik mindegyre. Mert, noha hatalmasabb és erősebb vagy, mint bárki más, mégsem akar senki idegen urat tűrni maga fölött. Kelj csak át a Tanaiszon, majd meglátod, mily mérhetetlen messzi­ségbe nyúlnak pusztaságaink; mégsem éred utol sohasem a szkíthákat. A mi szegénységünk fürgébb lesz, mint sereged, mely magával hurcolja a számtalan nemzettől összeharácsolt zsák­mányt. S amikor úgy hiszed, hogy messzi járunk, újra táborodban pillantasz meg minket, mert villámgyorsan üldözünk és menekülünk. Úgy hallottam, a szkíthák pusztaságait még a görög közmondások is csúfondárosan emlegetik. De mi szívesebben kóborolunk puszta, emberkéz nem művelte tájakon, mint városokban és gazdag termőföldeken. Ezért hát jól ragadd üstökön a szerencsédet, mert egykönnyen kisiklik a markodból, s erőszakkal fogva nem tarthatod. Idővel majd világosabban belátod, mint most, mily üdvös tanácsot adok; zabolázd meg jó sorsodat, annál könnyebben uralkodol rajta. Minálunk azt mondják, a szerencsének nincs lába, csak szár­nya és keze. Amikor a kezét nyújtja, ragadd meg a szárnyát is! Végezetül, ha isten vagy, halmozd el jótéteményeiddel a halandókat, és ne rabold el tőlük javaikat: ha pedig ember vagy, legyen rá gondod, hogy mindig az is maradj. Dőreség olyasmiken járatnod az eszedet, amelyek miatt önmagádról elfeledkezel. Jó barátokra találsz azokban, akik ellen nem indítasz háborút. Mert az egyenrangúak között legszilárdabb a barátság, de csak azok számítanak egyenrangúaknak, akik erejükkel nem törnek egymás vesztére. Ne képzeld, hogy barátaiddá váltak azok, akiket letipor­tál! Nincsen barátság úr és szolga között, békeidőben is a hadijogok érvényesek. Ne hidd, hogy a szkíthák esküvel szentesítik a barátságot: ők hívek maradnak, ez az esküjük. A görögök élnek afféle elővigyázattal, hogy esküvel pecsételik meg a szerződéseket, s tanukul hívják az isteneket: a mi vallásunk maga a hűség. Megcsalja az isteneket az, aki nem tiszteli az embereket. Neked sem kell olyan barát, akinek jóindulatában kételkedel. Bennünk azonban Ázsia és Európa őrszemeire lelnél: Baktria szomszédos velünk, csak a Tanaisz választ el egymástól; a Tanaiszon túl egészen Thrákiáig kiterjed országunk, Thrákia pedig, úgy tudjuk, Makedóniával határos. Szomszédjai vagyunk mindkét birodalmadnak: fontold meg jól, ellenséget, vagy barátot akarsz-e látni bennünk.
 
 
Strabon: Geographica       VII.könyv, III.

c296 -Szekérlakó szkíták és szarmaták: HYPPÉMOLGOS=kancafejő,

 GALAKTOPHAGOS=tejevő, ABIOS=vagyontalan, házitűzhely nélküli. 

c301 - Aiskhylos szerint "a szkíta nép lósajtevő és igazságos", mértékletesek, kevéssel beérik, nomád vándorok.

c302 - Ephoros szerint a szkíta az emberevésig vad, a szarmata szelíd, vegetáriánus. Ugyanakkor a hét görög bölcs egyikét - Anakharsist szakának tartja, aki megtanította a görögöket a tűzfúró, a kétágú horgony és a fazekaskorong használatára. 

c303 - Hesiodos szerint a szkíták kocsikon lakó tejevők, javaikat közösen birtokolják.

          - Khoirilos szerint "pásztornépek a szkítarokon szakák, a hazájuk Ázsia búzavidéke ugyan, de a jogra vigyázó pásztorapák maradékai".

c307 - A szkíta taurosok a Krímnél kalózkodnak.

c310 - Kis Szkítia a Don torkolatánál. A nomádok nem rablók, hanem harcosok, adó fejében átengedik a földjüket művelésre, s csak azt támadják meg, aki nem fizeti a földbérletet, ami igazságos.

c312 - A szkítáknak és szarmatáknak kicsi, de tüzes herélt lovaik vannak, szarvasra, őzre, vaddisznóra, vadszamárra vadásznak.

c409 - A Don mögött a nomád és szekérlakó szkíták északon, a városlakó és földműves szarmaták az Azovi-tenger környékén laknak.

c501-502 - Egy királyuk van, korábban 26 volt /nyelvcsoportonként/. A Napot, a Holdat és "Zeuszt" tisztelik.

c511 - A Kaszpi-tenger mögött laknak az avarok, dahák, szakák, szogdok, jászok, besenyők, tokhárok  és masszagéták.

 

 
Köszöntő
 
Pontos idő
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Kedvezmények barantásoknak
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Vendégeink száma
Indulás: 2009-07-20
 
Nemzeti Íjászszövetség

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre